A megcsalás kiheverése: miért olyan nehéz?

A megcsalás nagyon fáj. Nőnek, férfinak, felségnek, férjnek, barátnőnek és barátnak egyaránt. De vajon miért?

Hogy lehet, hogy az életben jelentkező napi kihívásokkal olyan könnyen megküzdünk, a párkapcsolatunkban elszenvedett sérelmeink pedig ennyire „megfektetnek?

A padlóra kerülés gyökre

Az ún. kizárólagosság, hogy egy párkapcsolatban csak egymáséi vagyunk miközben együtt vagyunk, kimondatlanul is benne van a kapcsolatban, minden ember érzi.

Onnantól kezdve, hogy valakik párként tekintenek magukra, egyfajta ki nem mondott szerződést kötnek arról, hogy nem nyitnak más felé a másik tudta és megbeszélés nélkül.

A megcsalás tehát ezért fájdalmas igazán: az abban való bizalmat, hogy egyetlenek vagyunk a másiknak, elveszítjük. És ez a veszteségérzés akkor is bennünk van, ha a másikkal nem ültünk le az elején tisztázni, hogy kinek mi fér bele.

Merthogy a kizárólagosság iránti igényünk valójában nagyon mélyről fakadó igényünk: csecsemőkorunktól fogva bennünk van. Ahogy édesanyánk kiárólagos figyelmére, testi közelségére vágytunk kiskorunkban, az eziránti igényünk jelentkezik felnőttkorunkban is. És amint ezt elveszítjük, fájdalmat érzünk ott legbelül.

(Egyébként a testvérféltékenység mögött is a kizárólagosság érzésének elvesztése áll!)

Hogyan heverjük ki a társunk hűtlenségét?

Nagyon fontos, hogy amellett, hogy megróbáljuk túlélni a velünk történteket és önmagunkat megpróbáljuk összeszedni, ne nézzük el a társunk tettét.

A félrelépés szőnyeg alá söprésével ugyanis az a gond, hogy a megcsaláshoz vezető okok továbbra is fennmaradnak. És ami egyszer megtörtént, az megtörténhet legközelebb is.

A kiheveréshez nagyon hasznos segítség az ingyenesen letölthető minikönyvem a témában, amelyhez most az oldal alján Ön is hozzájuthat.